Zombor Szabadkától 60 km-re délnyugatra, a Ferenc-csatorna mellett, a magyar határtól mindössze 25 km-re fekszik. A város neve a szláv Cibor személynévből ered és első birtokosának a Czobor családnak a nevét viseli (Czoborszentmihály).
A települést 1360-ban Chobor Szent Mihály alakban említették. A Czobor-család egykori birtoka volt. 1478-ban a Czoborok a török veszély ellen erődítményt építettek birtokukra. 1541-ben a török elfoglalta a várost, lakosságát elhurcolta. Helyükre szerbek települtek, ők kezdték Sombornak nevezni. A török időkben erőddel, 2000 lakóházzal, 14 muzulmán imahellyel, szőlőskertekkel katonai kerület központja volt. 1687. szeptember 12-én szabadult fel. Még ebben az évben 5000 bunyevác betelepülő érkezett a városba, akiket 1690-ben szerb határőrök követtek. Ekkor Zombor tipikus határőrváros lett, élén a kapitánnyal. Határőrei részt vettek az 1691. évi szalánkeméni csatában. 1697. szeptember 11-én a zentai csata alatt török portyázók támadták meg, de a lakosság visszaverte őket. Ennek emlékére a városban 21 órakor harangoznak. Az 1699-es karlócai béke utáni nyugodtabb időszakban a város újra fejlődésnek indult, járási központ, majd 1717-ben katonai határőrvidék központja lett. A város a trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye zombori járásának központja volt. 1941 és 1944 között Zombor az egész Bácskával együtt ismét Magyarország része lett. 1945 után pedig ismét Jugoszláviához tartozott.
2002-ben 51 471 lakosából 32 988 szerb, 3 743 magyar, 3 197 horvát és 2 222 bunyevác volt. A 2011-es népszámlálás szerint lakosainak száma 47 485 fő.
http://www.visitsombor.org/hu/
Историјат - Кишпешт
