Vannak olyan cselekmények, melyek az együttélés szabályait sértik, azonban szabálysértésnek nem minősülnek, vagy a jelenleg hatályos jogszabályok alapján nem merítik ki a szabálysértési tényállást. Az ilyen cselekmények esetén célszerű a sérelmet szenvedett félnek birtokvédelmi eljárást kezdeményezni.
A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, V. Könyv 1. címében foglalt rendelkezések, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény, valamint a 2015. március 1. napján hatályba lépett jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) szabályozza.
A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. A birtokból kivett, vagy birtoklásban megzavart birtokosnak a védelem elnyeréséhez bizonyítania kell, hogy birtokban volt, és a birtokot tőle jogellenesen – tilos önhatalommal – elvonták, illetőleg birtoklását zavarták.
A birtokvédelmi eljárás, mint jegyzői hatáskörbe tartozó közigazgatási eljárás kizárólag az ügyfél kérelmére indul. A Kormányrendelet 2. § (2) bekezdése szerint a birtokvédelmi eljárás megindítására irányuló kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
A kérelemhez csatolni kell továbbá a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat is, és képviselő eljárása esetén csatolni kell a meghatalmazást is. Amennyiben az eljárást kezdeményező fél a kérelem valamely tartalmi elemére vonatokozóan nem nyilatkozott, illetve a képviseleti jogosultságát nem igazolja, a kérelem elutasításra kerül. Az eljárást kezdeményező félnek a kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtania, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri. Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése értelmében illetékmentes.
Az eljárás során a jegyző nem folytathat le bizonyítást hivatalból. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. Ennek alapján valamennyi bizonyítékot az ügyfélnek kell megjelölnie és a hatóság rendelkezésére bocsátania, illetve az ügyfélnek kell indítványoznia tárgyalás vagy szemle tartását. Az eljárás
során tanúvallomást is előterjeszthet írásban. A megállapított tényállás alapján a hatóság a kérelem benyújtásától számított 15
napon belül határozatot hoz (helyt adó vagy elutasító határozat). Amennyiben az eljárás során kétséget kizáróan bebizonyosodik a birtoksértés elkövetése, a hatóság – a helyt adó határozatában – elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, és a birtoksértőt a birtokháborító magatartástól eltiltja.
A helyt adó határozatban foglaltaknak a kötelezett a határozat kézbesítésétől számított három napon belül – a kereset benyújtásától függetlenül – köteles eleget tenni. Az önkéntes teljesítés elmaradása esetén végrehajtási eljárás keretében történik a teljesítés kikényszerítése. A végrehajtási eljárást is kérelemre folytatja le a hatóság, a végrehajtási eljárási szakasz illetékmentes.
A végrehajtás tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.évi CL. törvény rendelkezései kerülnek alkalmazásra.
Űrlap közigazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálata iránti keresetlevél benyújtásához (K01 ÁNYK űrlap)
Űrlap keresetlevél beterjesztéséhez jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatása iránti perben (P26 ÁNYK űrlap)
Kérelem birtokvédelmi eljárás lefolytatásához
Ügyintézés: Jogi Iroda
