A Mesterséges Intelligencia – az oktatásra, kiberbiztonságra, kereskedelemre gyakorolt hatása – hogyan vált az életünk részévé, kell-e félnünk a jövőtől? címmel tartottak konferenciát ma a Városházán.
A meghívott előadók saját szakterületük és az MI kapcsolatáról beszéltek a jelenlévőknek. Volt közöttük diplomáciai-, katonai szakértő, polgármesteri hivatalban dolgozó alpolgármester, jogász, egyetemi oktató.
Mindenki számára egyre elérhetőbb, lehet vele élni és visszaélni, de nem mindenható. Használatáról az ember kezében van a döntés, így miénk annak felelőssége is. Ezért sokaknak sokat kell még beszélgetni erről – mondta Varga Attila alpolgármester, fővédnök, a Jelen-Lét a Társadalomért Egyesület szervezésében a mesterséges intelligenciáról (MI) rendezett konferencián.
A köszöntők sorában Barabás Richárd, Újbuda alpolgármestere arról beszélt, hogy koránál fogva is legalább tíz éve „lelkes rajongója” a témának, és politikusként is kíváncsi arra, hogy ez a technológia miként hat a társadalom egészére, miként befolyásolja a társadalmi folyamatokat. Látjuk rohamos fejlődését, ami olyan, mint egy matrjoska-baba, amelyből újabb és újabb lehetőségek bújnak elő. És amit még évekkel ezelőtt, mint például az útvonaltervezőt még MI-ként csodáltunk, ma már teljesen természetesen használjuk. A technika fejlődése pedig politikai döntés, és hogy jó döntés szülessen, állandóan beszélnünk kell róla – mondta.
Dr. Virányi Péter előadásában a MI fejlődéstörténetéről beszélt, és arról, miként vált a tudományos publikációk és kutatások „sláger témájává”. Vázlatosan arra is kitért, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatást gyakorol a társadalomra, a technika miként gyakorol hatást az életmódunkra, milyen minőségi változásokat hoz az életünkbe. Nehéz lenne nélküle élni. Egyes családokban az okos háztartási eszközök szinte családtaggá válnak, még nevet is adnak nekik. Az eszközök működési elvét ugyan nem ismerik, de a különböző gombok funkciójának ismerete, megfelelő sorrendben való nyomogatása elég a működtetéséhez. Előadásában külön kitért a robotok térnyerésére, az élet különböző területein való megjelenésére, hiszen az ember egyik legnagyobb félelmei közé tartozik, hogy elveszik majd a munkalehetőséget. Hogy átveszi-e a hatalmat a technika és az eszköz az ember felett, azt ma még nem tudni. De az bizonyos, hogy ne okozzon kárt, az az emberen múlik – hangsúlyozta.
Dr. Sólyomfi Andrea Hanna civilbiztonsági referens azt foglalta össze, hogy a diplomáciában képes-e megoldani a konfliktusokat az MI. Komoly szerepe lehet egy-egy területen, például egészségügy, járványok, gyógyszerkutatás, sőt segíthet a döntéshozatalban, szerepe lehet a sikeres konfliktuskezelésben, de nem csodaszer, így az emberi kapcsolatok, kommunikáció nélkül nem eredményes a diplomáciában.
Dr. Gyömbér Béla a mesterséges intelligencia és a közbiztonság kapcsolatáról mesélt a hallgatóságnak. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia évtizedes technológia, mégis csak most került a közgondolkodás középpontjába, mert a technológia alkalmassá vált a különböző igények, mindenki kiszolgálására. A magyar hatóságok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Legfőbb Ügyészség, a rendőrség már hosszú ideje használja a mesterséges intelligenciát az összevetésekhez például az arc- és rendszámfelismerőt, a beszédazonosítót, a képelemzést. Használata nem cél, hanem eszköz a biztonság növeléséhez – mondta.
Dr. Bányai Kornél és dr. Domboróczky Zoltán arra a kérdésre, hogy a katonai vagy a polgári ellátási láncokban a mesterséges intelligencia teljesen kiváltja-e az emberi hozzájárulást, határozott nemmel feleltek előadásaikban.
A program záróelőadásában, dr. Erőss Gábor a mesterséges intelligencia iskolai alkalmazásának hatásait vizsgálta a társadalmi egyenlőtlenségekre. A szociológus arra a következtetésre jutott, hogy a társadalmi egyenlőtlenség legfőbb helyszíne az oktatás. A mai hazai oktatás egy nagy „átverés”, mert nem teljesíti eredeti funkcióját, azaz nem „érdeklődésének megfelelő végzettséget” ad. Szociológiailag is kimutatható, hogy újratermeli a szülők társadalmi státuszát, mélyíti a rétegek, osztályok közötti különbségeket. Hosszasan sorolta a mesterséges intelligencia oktatásban való használatának okait, „pro” és „kontra”. Az MI használata lehetőséget adna az oktatásban a személyre szabott, differenciált foglalkozásra, a nyelvi akadályok legyőzésére, a tudásbázis bővítésére, az azonnali visszajelzésre, a fizikai, földrajzi akadályok elhárítására. Ám nem hagyható figyelmen kívül, hogy a mesterséges intelligencia olyan üzleti vállalkozás, amely technikai függést, az emberi kapcsolatok kiüresedését is okozhatja. Erőss Gábor arról is beszámolt, hogy az iskolában beadott feladatoknál ma már nem lehet eldönteni, hogy a tanuló, hallgató saját terméke, vagy a mesterséges intelligencia készítette. Általában azonban elmondhatjuk, hogy az oktatás magas kockázatú terület az MI szempontjából. De ha nem az esélyegyenlőtlenség csökkentésére használjuk, akkor nem jó úton járunk – mondta.
