HÍREK  2025. április 14.      111

Folytatódott a tapasztalatcsere az ifjúsági stratégiáról

Hétfőn a kerületi intézmények, egyházak és nemzetiségi önkormányzatok képviselőit invitálták a Polgármesteri Hivatalba egy előkészítő beszélgetésre a készülő kispesti ifjúsági stratégiáról.

Folytatódott a tapasztalatcsere az ifjúsági stratégiáról
A képre kattintva galéria nyílik. (9 kép)

Lassan végéhez közeledik az az előkészítő munkafolyamat, amelyben azt vállaltuk, hogy a lehető legszélesebb körben kérjük ki az érintettek véleményét a formálódó kerületi ifjúsági stratégiáról. Rengeteg tapasztalatot, problémát, megoldási javaslatot gyűjtöttünk össze. Ezek összegzése után elkészítünk egy kérdőívet a fiatalok részére, amelyet reményeink szerint sokan kitöltenek majd. A tervek szerint a munkafolyamat végén, legkésőbb a jövő év elején összeállhat egy kispesti ifjúsági stratégia – mondta el az eseményen Paróczai Anikó alpolgármester.

Szilas Kincső önkormányzati képviselő, a Közművelődési, Köznevelési, Sport és Ifjúsági Bizottság (KKSIB) elnöke szerint olyan kerületi ifjúsági stratégiára van szükség, amely azt üzeni a fiataloknak, hogy Kispesten jó fiatalnak lenni, jó itt élni, felnőni, otthon érezhetik magukat, és érdemes itt maradni.

Czinder-Gali Zsuzsanna és Káposztás Nikoletta, a Polgármesteri Hivatal munkatársai iránymutatásával zajló másfél órás beszélgetés új elemekkel gazdagította az eddigi tapasztalatokat.

Ahhoz, hogy ebben sikeresek legyünk, akár egyénileg, akár kerületi szinten egy stratégia mentén, három dolog szükséges: elkötelezett fiatal szakemberek, akiket a fiatalok elfogadnak, források és vonzó közösségi helyszínek, ahová szívesen bemennek a fiatalok – mondta Gábor Ilona a KMO Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója.

Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum (KSZSZC) vezetője szerint a közösségépítés alapja, hogy ki tartja a kapcsolatot az ifjúsággal, hiszen például egy ifjúsági klub összetétele folyamatosan változik, a vezetőjének is valaki olyannak kell lennie, aki szót ért a korosztállyal, érti a gondjait, „beszéli” a nyelvüket, és nem csak kipipálandó feladat legyen a szervezett program.

Nem volt túlzottan derűlátó hozzászólásában Tóth András, a kerület sportintézményeit magába foglaló Kispesti Uszoda és Sportközpont vezetője. Beszámolt arról, hogy milyen szomorú képet mutat a kerületi sportrendezvényeken való iskolai részvétel. Tapasztalata szerint a rendezvényekre mindig ugyanazon 6-7 intézményből érkeznek a résztvevők. Bármelyik ingyenes rendezvényre, amely lehetőséget ad az iskoláknak a mozgásra, a gyerekek csupán 20 százaléka vesz részt, a középiskolásoknál talán még rosszabb a helyzet – fogalmazott.

Kedvenc korosztályának nevezte az ifjúságot hozzászólásában Iványi Miklós lelkipásztor. Szerinte nem igaz, hogy őket nem érdekli semmi. Tele vannak vágyakkal, kérdésekkel, ezért olyan foglalkozások köré kell őket szervezni, amely érdekli őket. Szabadságra, véleménynyilvánításra és öntudatosságra kell nevelni őket. De ismerjék meg a marginalizálódott embereket, értsék meg sorsukat mielőtt véleményt alkotnak róluk – hangsúlyozta.

Zuró József parókus szerint alulról kell kezdeni az ifjúsággal való foglalkozást. Ez azt jelenti, hogy a legkisebbeket kell programjainkkal megszólítani, hiszen „gyerek gyereket hoz” a közösségbe. Az ifjúsági korosztály egyre nehezebben elérhető, hiszen ők már eljárnak a kerületből akár iskolába, akár szórakozni, bulizni, ezért kell megismerni, hová mennek, mi érdekli őket.

Dr. Kumin Marianna, a Kispesti Egészségügyi Intézet főigazgató-főorvosa is arról beszélt, hogy az intézet számtalan feladata kötődik az ifjúsági korosztályhoz, és nem csak a gyógyításban, hanem az edukációban is, amely rendkívül fontos feladatuk.

Lakatos László, rendőr hadnagy, a kispesti rendőrkapitányság munkatársa arról beszélt, hogy korosztályonként kidolgozott programok szerint foglalkoznak a kerületben élő gyerekekkel, fiatalokkal.

Varga Dániel, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. kerületi tagintézményének vezetője dicsérőleg beszélt az önkormányzat kezdeményezéséről. Komoly feladat ez, kitalálni, hogy miként lehet a fiatalokat megközelíteni, amikor már nem a család, hanem a kortárs közösség van nagyobb hatással a fiatalokra – mondta.