Beszélgetés a biztonságpolitikáról
Nem szabad félni! – ez volt az elsődleges üzenete annak a szerdai találkozónak, amelyen Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő volt a Kispest Jövőjéért Egyesület vendége a KMO-ban.
Amikor a találkozót szervezte az egyesület még nem is sejthették, hogy sajnos a terrorizmusról szóló előadásnak szomorú apropója is lesz az aznapi londoni események tükrében – mondta köszöntőjében Kispest polgármestere, aki arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy a brüsszeli merénylet egy éves évfordulója is a napokban van. Gajda Péter szerint Tarjányi Péter meghívása időszerű, hiszen sokakat érdekel a hazai és a nemzetközi biztonságpolitika, és itt az ideje, hogy a riogatások helyett őszintén beszéljünk, beszélgessünk erről.
A szakértő bevezetőjében arról beszélt, hogy komoly a biztonságpolitikai helyzet Európában, amelyre az öreg kontinens országaiban élők, az Európai Unió nem volt felkészülve. Valami elkezdődött, és borzasztó, hogy egy-egy terrortámadásnak már évfordulója van. Annak ellenére, hogy az emberekben ott van a félelem, meg kell próbálni a realitások talaján maradva beszélni a gondokról, és keresni kell a közös a megoldásokat.
Előadásában Tarjányi Péter három látszólag különálló, gyökerében mégis összekapcsolódó problémakört, biztonságpolitikai kihívást említett, amelyek nem az elmúlt néhány esztendőben keletkeztek.
Magyarország számára is talán a legsúlyosabb, és az általános problémák alapja, Oroszország gazdasági és ezzel párhuzamosan politikai befolyásának megerősödése, a birodalmi vezetés gondolkodásmódjának újraéledése, az ukrán válság és a Krím-félsziget elfoglalása. „25 évvel ezelőtt azt hittük, hogy biztonságosabb lett a világ, ezért mintha megszűnt volna a tudatos és biztonságra törekvő előrelátás” – mondta a szakértő.
Tarjányi Péter történeti áttekintésében beszélt arról, hogy a ’90-es években nem Oroszországról szóltak a hírek, annak a korszaknak az ország abszolút vesztese lett. Az ezt követő időszakban a „legvadabb privatizációs hullám” indult meg Oroszországban, amelynek következtében a kitermelődött oligarchák megpróbáltak a politikába beférkőzni (sikerrel). Ennek az új rétegnek azonban „kicsi lett az ország” a gazdasági és politikai elit érdekeinek kiszolgálására, megindult az áramlás Európa felé. Az európai országok pedig abban a hitben, hogy az oroszországi embargó elégséges a birodalmi gondolkodásmód visszaszorításához, ölbe tett kézzel szemlélték az oroszok térnyerését, előrenyomulását. Csak későn szólalt meg a vészcsengő a fejekben, amikor már az orosz politikai elit, fegyverek nélkül, remek kommunikációval keresztül komoly gazdasági befolyást szerzett és szisztematikusan építkezett Európában. A cél pedig továbbra is az unió egységének megbontása. Ezt a gazdasági térnyerést bizonyítja a készülő Paks II., amely arra is felhívja a figyelmet, hogy akarunk-e kiszolgáltatott pozícióba kerülni biztonságpolitikai szempontból – hangsúlyozta a szakértő. A megoldások keresésében Tarjányi Péter a legfontosabbnak az unió és az európai országok mielőbbi magára találását sürgette, mert összefogással Európa erősebb tudna lenni, mint az Egyesült Államok.
A másik két témakörben – terrorizmus és a menekültválság –, leszögezte, a hazai kormányzati kommunikációval ellentétben, a terrorizmus nem a menekültválságot használta ki elsődlegesen a támadások előkészítésére és lebonyolítására.
Tarjányi Péter a terrorizmussal kapcsolatban markánsan fogalmazott: az Unió nagyobb befogadó országai, Franciaország, Németország, de a többiek sem figyeltek eléggé a náluk letelepedő, különféle nemzetiségű, állampolgárságot szerző bevándorlók beilleszkedésére, oktatására, egymás mellett élésének gondjaira, nem támogatták megfelelően őket, így az ott felnövő generációk mára már nem hálásak az őket befogadó országnak, hanem „visszatalálva a gyökerekhez”, az anyaországok anyagi segítségével radikalizálódtak. Arra a kérdésre pedig, hogy kell-e félnünk itthon, Tarjányi Péter határozott „Ne féljenek!-kel” válaszolt. A Keleti pályaudvaron 2015-ben kialakult válsághelyzet sem a véletlen műve, sokkal inkább politikai háttéralkuk, a kormányzati kommunikáció terméke. Itt még elkövetődött a legnagyobb szakmai hiba is, mert a kormány felrúgta a biztonságtechnikai alaptételt is, amely szerint „a bajt nem visszük a tömegbe, lakott területre”, azaz hagyták, hogy napokon keresztül élelem, víz, és tisztálkodási lehetőség nélkül éljen a város közepén csupán azért, mert az „jól mutat” a médiában. A szakértő mindenkinek azt tanácsolta, próbálják meg fenntartással olvasni a migránsokról szóló híreket, álhíreket, több forrásból tájékozódjanak, és beszélgessenek minél többet, nyíltan másokkal ezekről a kérdésekről.
