HÍREK  2017. július 12.      347
Figyelem: a cikk archív, ezért elavult információkat tartalmazhat.

Fórum a településfejlesztésről

Törvényi kötelezettségének tett eleget a kispesti önkormányzat, amikor lakossági fórumot hirdetett a Településfejlesztési Koncepció (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) tervezetéről, amelyben Kispest - Otthon a főváros közepén jövőkép rajzolódik ki. A Városházán került sor a véleménycserére, amelyre csak nagyon kevesen voltak kíváncsiak.

A képre kattintva galéria nyílik. (8 kép)

Jelenleg a Településfejlesztési Koncepció (TFK) és az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) lakossági véleményezése folyik, és hamarosan sor kerül az ehhez kapcsolódó, de minden szempontból újdonságnak számító Településképi Arculati Kézikönyv 2017 előzetes véleményezésére is – tudtuk meg Berencz Ibolya főépítésztől, akinek tájékoztatása szerint a beérkezett véleményeket összegzik, majd beépítik a végleges dokumentumokba, amelyeket hatósági egyeztetés után várhatóan szeptember végén fogad majd el a kerületi képviselő-testület.

A fórumon először Varga-Ötvös Béla, az ÉrtékTérkép Kft. munkatársa, közgazdász, városfejlesztési szakértő ismertette azt a négy dokumentumból álló csomagot, egyfajta jövőképet, amelynek első két része tartalmazza Kispest városfejlesztési és stratégiai terveit. A TFK a kerület olyan hosszú távú (15-20 év) dokumentuma, amely meghatározza a település fejlesztésének fő irányait. A TFK egyúttal keretet biztosít a gazdasági, társadalmi, valamint a természeti és épített környezeti célkitűzések teljesítéséhez szükséges beavatkozások végrehajtásához. A TFK konkrét lépésekre történő részletes kibontása a stratégiai terv, az ITS feladata – tisztázott néhány alapfogalmat a szakértő. Varga-Ötvös Béla szerint a koncepció újfajta városfejlesztési modellt, az Okos/Otthonos Város modelljét vizionálja, amely az okosság és az otthonosság a tudáson alapuló fenntarthatóságra épül. A városfejlesztési modell elemei a K-I-S-P-E-S-T betűszóval is leírhatóak, ahol a K: kispesti környezethez kötődés; az I: integráció; az S: sport és szabadidő; a P: partnerség, patriotizmus; az E: egyediség és emberléptékűség; az S: Smart City; a T: tudás és tapasztalat.

Mint megtudtuk: a hatályos, 2006-ban készült településfejlesztési koncepció nem fogalmaz meg egyértelműen jövőképet, ugyanakkor a célok rendszerével már felvázol városi életviteli kereteket, amely értelmezhető már egyfajta víziónak. E szerint Kispest családi házas és lakótelepekkel beépített terület, melyen meghatározó a lakófunkció. Elhelyezkedése révén a Dél-pesti régió természetes központja. A fejlesztési célok: a komfortérzet javítása a lakóterületeken, az intézményi és városközponti területeken a lakosok kulturális, kereskedelmi és oktatási, egészségügyi, szociális igényeit kielégítő funkciók megtartása és fejlesztése, a múltban gyökerező hagyományok felhasználása a kerület fejlesztésének jelenlegi és jövőbeni alakítása során. A kerület vonzerejét elsősorban az összefüggő jól karbantartott zöldfelületek rendszere, a fasorok, valamint a világhírnévre is méltó Wekerletelep adják. Ehhez kapcsolódóan a 2015-ben elfogadott IVS-ben Kispest a Dél‐kelet‐pesti régió kulturális, kereskedelmi és közlekedési központja, egyben magas életminőség lehetőségét kínáló nagyvárosi kerület, amely egészséges, biztonságos és esztétikus lakókörnyezetet biztosít és versenyképes üzleti és vállalkozási feltételeket nyújt könnyen elérhető, hatékony és színvonalas közszolgáltatásokat működtet, aktív helyi közösségeinek kreatív otthont teremt.

A most vitára bocsátott dokumentumok szerint a kerület számára az elsődleges kihívást a fővároson belüli lakóterületi presztízsének megőrzése és urbanizációs versenyképességének javítása jelenti. Alapvető cél a jelenlegi népességszám megtartása, lehetőség szerint folyamatos, fenntartható ütemű népességszám‐növekedés elérése munkahelyteremtéssel, szolgáltatásbővítéssel, innovációval, oktatással, továbbképzéssel a humán infrastruktúra minőségi javításával, a fenntarthatósági követelményeknek (energiatakarékosság, megújuló erőforrások használata) megfelelő helyi politikával.

A fórumon résztvevő Halász Géza, a Kispest Kertvárosi Közösség Egyesület vezetője a korábbi koncepciót és a jelenlegi elképzeléseket vetette össze. Összegzésében annak az aggodalmának adott hangot, hogy a Kertvárost, amely a város peremén található, kedvezőtlenül érintik azok az új fejlesztési célok, amelyeket a tervezet megfogalmaz. Különösen elfogadhatatlan a kertvárosiak számra az az elképzelés, hogy a Méta centrum aktív logisztikai központtá alakuljon, hiszen a Kertvárosban nincs helyes semmiféle ipari beruházásnak – szögezte le határozottan. Bár a terület magántulajdonban van, az önkormányzatnak megvan a lehetősége arra, hogy befolyásolja a tervezett beruházásokat – fogalmazott. Javaslata szerint a korábbi elképzeléshez kellene visszatérni, amelyben a „változó intenzitású” lakásfejlesztés javasolt a területen, hiszen az épülő utánpótláscentrum már amúgy is megterheli a környéket. Halász Géza a tervekben foglaltak között nem értette azt a tematikus célt sem, hogy miért kell a Kertvárosban a munkahelyteremtést célként megfogalmazni. Aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy ezek az elképzelések esetleg a terület átminősítését hozzák majd magukkal.

Vinczek György alpolgármester arra hívta fel a tervező szakértő figyelmét, hogy érthetetlen az a tendencia, hogy a kerületi TFK-k elkészítésekor semmilyen egyeztetés nincs a fővárosi kerületek között, így a kerületek határában olyan beruházásokat is tervezhetnek, amelyek a szomszédos város ott élő lakói számára kellemetlenek vagy akár még károsak is. Példaként említette a XVIII. kerületben készülő ipari üzemet, amely Kispest határában épül, de ugyanilyen az új fővárosi híd is, amely Wekerlét érinti majd kedvezőtlenül. 

Varga-Ötvös Béla elmondása alapján a jelen koncepció 10-15 éves távlatra tekint előre, ezért a város- és gazdaságfejlődés várható és kívánatos trendjeibe illeszti be Kispest fejlesztését. Ez az ún. smartcity – azaz az „okos, illetve kompakt város” – modell irányába történő elmozdulást jelenti, valamint a „digitális forradalom” lehetőségeinek kihasználását. A smartcity modell a környezetvédelem (fenntarthatóság), a közösségépítés, a lakó-, munka- és rekreációs terek és funkciók egységét foglalja magában. A modell célja a minél kevesebb ingázás, kényszerű közlekedés, és hogy minél több és szélesebb skálájú munka- és szolgáltatáslehetőség legyen helyben. A digitalizáció elősegíti a hozzáadott értéktermelés, a gazdasági hatékonyság (versenyképesség) növelését. Mindennek kiváló térbeli keretet tud adni ez az új modell és ilyen keretek között értelmezi az elkészült dokumentumokban a munkahelyteremtés kifejezést a készítő.

A tervező szakértő és a lakossági fórumon megjelentek között közös nevező alakult ki, a dokumentációkban használt fogalmak pontosítását követően a tartalom találkozott a lakosság igényeivel. A válaszokról és a javasolt kiegészítésekről a képviselő-testület dönt, mielőtt az anyagokat véglegesítik.

A Településfejlesztési Koncepció és az Integrált Településfejlesztési Stratégia megtekinthetők itt vagy személyesen a hivatal Főépítészi Irodájában. Észrevételeket, javaslatokat a különböző dokumentumokkal kapcsolatban 2017. július 19-ig írásban is van lehetőség tenni az önkormányzat Főépítészi Irodáján (1195 Budapest, Városház tér 18-20.) vagy a foepitesz@kispest.hu e-mail címen. 

Címlap
Önkormányzat
A kerület működése
Ügyintézés
Kispest
Kapcsolat
Testvérvárosok
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Archívum
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Hírek
Közlemények
Pályázatok
Programajánló
Adatvédelem
Társadalmi véleményezés
Közérdekű adatok
Ügyfélkapu
Archívum