Búcsú Kispest Díszpolgárától, Arany-Tóth Zoltántól
Sok százan vettek végső búcsút Arany-Tóth Zoltán díszpolgártól, a Kispesti Társaskör tiszteletbeli elnökétől szombaton délben a Wekerlei Szent József Plébánián.
A társaskör nevében a közeli munkatárs, Gaálné Varjú Vilma egy „szépre, jóra fogékony, mindenkinek segíteni akaró, egy soha meg nem pihenő, példaadó embertől búcsúzott, aki a társaskör talán legkitartóbb, legszorgalmasabb, legkészségesebb tagja volt. Büszke volt nagyon kispesti díszpolgárságára, de sokkal inkább azt szerette, ami itt körülvette, annak örült igazán – emlékezett a régi szép időkre Gaálné Varjú Vilma.
Dódity Gabriella önkormányzati képviselő attól a Zoli bácsitól is búcsúzott, akik gyerek kora óta ismert, akinek munkáját, tevékenységét fiatal felnőttként már érdeklődéssel kísérte figyelemmel. „El sem hittük, hogy veled ilyen megtörténhet! Ha ezt tudom, maradok még, és megszorítom a kezedet! Ritka jó embert ismertünk meg benned, Zoli!” – fogalmazott Dódity Gabriella Arany-Tóth Zoltán váratlan haláláról és a hozzá fűződő személyes viszonyáról.
Az emlékező szavak és a hamvasztás utáni búcsúztatás után szűk családi körben, a katolikus egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra Arany-Tóth Zoltán hamvait a Wekerlei Szent József Plébánia altemplomának urnatemetőjében.
Arany-Tóth Zoltán Kispesten született 1940-ben. Latin-görög szakos középiskolai tanár édesapjának korai halálát követően – katonatisztként a hadifogságból hazatérve vizsgálati fogságba került, ahol megbetegedett és 36 évesen elhunyt – szívbeteg édesanyja miatt szociális segélyből élt a család, a nagynéni segített abban, hogy Arany-Tóth Zoltán be tudja fejezni a középiskolát. Érettségi után dolgozni kezdett, munka mellett tanult szakmát, így tudott finommechanikai szakmunkásként elhelyezkedni a Radelkis Kisszövetkezetnél. 1960 decemberében a Budapesti Műszaki Egyetem Elektroncsövek és Félvezetők Tanszékén helyezkedett el, itt 1989-ig különféle beosztásokban dolgozott. Ekkor átkerült Vegyész Kar Kémiai Technológiai Tanszékre, a hallgatói laboratóriumba szakoktatónak. 1995-ben korkedvezménnyel vonult nyugdíjba. Az 1990-ben újjáalakult Kispesti Társaskörnek titkára, majd 1996-tól elnöke volt. 2005-ben lett Kispest Díszpolgára.
