Törvényi kötelezettségének tett eleget hétfőn az önkormányzat, amikor összehívta a kerületi szociális kerekasztal tagjait a Városháza dísztermébe. A Városháza irodáinak vezetői, szakemberei, az egészségügyi és szociális intézmények munkatársai, a kerületben működő civil, karitatív és érdekvédelmi szervezetek, valamint a helyi egyházak képviselői közösen értékelték a legutóbbi, 2022-ben tartott összejövetel során, az alapfeladatokon túl, önkéntesen tett felajánlások és vállalások teljesítését. A szociális kerekasztal munkájába bárki bekapcsolódhat.
A résztvevőket köszöntő Vinczek György alpolgármester, a kerekasztal vezetője röviden beszélt arról, hogy az önkormányzat elkészített majd százoldalas szociális szolgáltatási koncepcióját két évente kellett ez idáig áttekinteni, az aktuális helyzethez igazítani, szakterületenként vállalásokat tenni, de hamarosan ez a kötelezettség csupán öt évenként lesz törvényesen feladat. Arról is tájékoztatta a résztvevőket, hogy Blázy Krisztina által vezetett Humánszolgáltatási és Szociális Iroda egy igen részletes tájékoztató anyagot készített az önkormányzat által nyújtott valamennyi szociális támogatásról, amelynek elemei megtalálhatók az önkormányzat internetes oldalán.
Az alpolgármester beszélt arról, hogy komoly változások várhatók a közétkeztetés szervezésében, elsősorban a közbeszerzésben. A cél az, hogy nagyobb garanciák legyenek arra, hogy jobb minőségűek lesznek az ételek. Az önkormányzat továbbra is működteti majd azt a menza fórumát, étlapértékelőjét, amelyen a gyerekek, a szülők és a szolgáltató közösen beszéli meg tapasztalatait a közétkeztetésről.
A kerekasztal állandó tagjai a találkozó első felében szakterületenként számoltak be korábbi, a koncepcióban leírt, alapfeladataikon túli, önkéntes vállalásaik teljesítéséről.
Aszódi-Sikter Éva, a Kispesti Egyesített Bölcsődék vezetője elmondta: az ellátórendszer három vállalása közül maradéktalanul teljesült az a célkitűzésük, hogy minden évben szerveznek óvodai bemutatót, beszélgetést a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy korai fejlesztésre szoruló gyermekek szüleinek. Szülői igény hiánya nehezítette a második vállalásuk teljesülését, mert azt tapasztalták, hogy hiába vehetik igénybe a gyerekek a négy kispesti bölcsőde sószobájának szolgáltatását, a családok csak ritkán éltek ezzel a lehetőséggel. Bár a szülők egyénileg komolyan igényelték a bölcsődei kisgyermekgondozók, egyéb szakemberek szakmai segítségét, mégsem sikerült a harmadik vállalásuk, egy havonta tartott szülői kör szervezése. De továbbra is törekszenek majd ennek létrehozására, mert még kerületen kívülről is volt igény az egyéni tanácsadásra – hangsúlyozta.
Vighné Vincze Erzsébet, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetője három, elsősorban pályázati források hiánya miatt meg nem valósuló vállalásuk előzményeiről és megőrzéséről számolt be. Bár most nem sikerült ezeket létrehozni, mégis fontos és szükséges programok, nem szabad lemondania a kerületnek arról a korábbi elképzeléséről, a „családi hotelről”, amely 5 éves szociális programot kínálna azoknak a rászoruló családoknak, akik most éppen a gazdasági nehézségek miatt sodródnak a hajléktalanság felé. A tervek megvannak, korábban külföldi pályázati lehetőség is volt erre, de sajnos jelenleg ez hiányzik. Nyilván ez nem lehet az önkormányzat feladata, hiszen a jól működő programhoz legalább 10-30 lakásra lenne szükség – hangsúlyozta. Újra kellene próbálkozni a korábban már jól működő a támogatói programról, a „karbantartó brigádról”, amely az időseknek segítene a házkörül felmerülő apró javítások, festések, szerelések, szállítások szervezésében. Az első lépések után jó úton haladt az a program is, amelynek végén egy Pályaorientációs Tanácsadó Központ jöhetett volna létre speciális tanulási és nevelési igényű gyerekeknek. Sajnos a program pályázati forrás hiányában most megakadt. Sajnos veszélybe kerülhet a Forrásházban korábban jól működő védett foglalkoztatás, amely az intézmény hármas egységének, az egészségügyi és szociális szolgáltatások mellett nagyon fontos része, mert ezek adják a biztonságot, javíthatják az életminőséget, hiszen cél, az ügyfelek bevonása saját gyógyulásukba, az önmenedzselés megtanulása. Az intézmény továbbra is nyitott a tevékenységet felvállaló vállalkozás befogadására – kérte a résztvevők segítségét.
A Segítő Kéz Kispesti Gondozó Szolgálat vezetője, Balázs Piroska beszámolójában sikeres vállalásaikról adott számot. Többek között beszélt a civil szervezeteknek nyújtott térítésmentes helyiségbérlési lehetőségről, a már 25 alkalommal, mintegy 600 fő résztvevővel megrendezett Alzheimer cafékról. Továbbra is fontos feladatuknak tekinti, hogy valamilyen formában bővíteni kell az idősek tartós elhelyezésének lehetőségeit, a demens idősek gondozóházi ellátását, mivel a probléma egyre égetőbb, hiszen Kispest lakosságának 28 százaléka már 60 év feletti. Bánatára az idősek nem igényelték a külföldön oly népszerű szabadban is végezhető mozgásforma szervezett végzését, a tájcsit.
Csóka Éva Antónia, a Magyar Vöröskereszt kispesti szervezetének vezetője, az Ady Endre úti hajléktalanellátó intézményvezetője beszélt arról a 18 millió forintos lakhatási programról, amelynek keretében 16 hajléktalant sikerült kiköltöztetni az elmúlt években, és ebből 11-en önállóan, támogatás nélkül is megállják már helyüket az életben. Sajnos az Ady Endre úti intézmény semmiféle bővítése már nem lehetséges, a tervezett tetőtér beépítése sem megoldható műszakilag – mondta.
Hosszú évtizedek óta rendezett a szakmai kapcsolat az önkormányzat és a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XIX. kerületi Tagintézmény között. Külön vállalásuk nem volt, de szakfelügyelőik, szakembereik, pszichológusaik, logopédusaik, gyógypedagógusaik folyamatosan szolgálják a kispesti gyerekek fejlődését – mondta a szolgálatot képviselő Végh Mária tagintézményvezető-helyettes.
A kerekasztal munkájában résztvevő Társadalmi Kapcsolatok Csoport városházi munkatársai, Nagy Zita, dr. Antal Gábor, Emmer Szabolcs röviden tájékoztatót adtak az aktuális pályázatokról, illetve a Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) felülvizsgálatáról, amelyhez kérték a résztvevők segítségét is. Ennek része az évente két alkalommal tartott Civil Fórum és az egy alkalommal összehívott Egyházi Fórum is. Megtudtuk azt is, hogy egyre kevesebb a pályázati forrás a programok szervezésére, mert a felzárkóztató pályázatok 90 százalékában a főváros és kerületei „fejlettségük” okán nem vehetnek részt.
A beszélgetés során szó esett arról, hogy az önkormányzat, a már meglévő szociálisan rászorulók tanulástámogatásán, a Bursa Hungaricához csatlakozáson kívül új támogatási formát vezetett be Jövő Reménységei Tanulmányi Ösztöndíj címen. Mivel ez a támogatási forma a mélyszegénységben élők, szociálisan rászorulók, közöttük a roma diákok tanulmányait is támogatja, ehhez kapcsolódóan Vinczek alpolgármester elismerően beszélt a Városházán évek óta dolgozó roma referens, Balogh Csilla munkájáról.
A kerületi nemzetiségi önkormányzatok (12) közül a kerekasztalon egyedüliként megjelenő Kispesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, Balogh Elek nehezményezte, hogy nem vonják be őket eléggé a helyi közéleti munkába, például nincs roma tagja a szociális bizottságnak sem, és bár van roma referense az önkormányzatnak, még sincs különösebb jogosítványa, döntési hatásköre az ügyek intézésében. Balogh Elek arra kérte az önkormányzat képviselőit, hogy vonják be őket jobban a döntéshozatalba.
A hosszúra nyúlt tanácskozás második felében Gerencsér Péter, a Milton Friedman Egyetem docense beszélt arról, hogy átok-e vagy hasznunkra fordítható a mesterséges intelligencia, kell-e félnünk tőle.
Varga Attila, a kerület közrendjét is felügyelő alpolgármester arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy megalakult az a közterületi munkacsoport, amelynek a közterületi állapotok felmérése, ötletek és tapasztalatok gyűjtése, majd javaslattevés lesz az elsődleges feladata. Ennek a munkacsoportnak tagjai a rendőrkapitányság, a közterület-felügyelet és a szociális terület szakemberei. Erre azért van égetően szükség, mert egyre nagyobb a nyomás, egyre több a bejelentés a lakosság részéről a hajléktalanokkal, az illegális szemétlerakókkal, a közterületen randalírozókkal kapcsolatban. A cél az, hogy Kispest közterületeit, játszótereit, parkjait, a tömegközlekedést kényelmesebben, biztonságosabban lehessen használni. A szubjektíven megítélt tapasztalatok sokkal rosszabbak, mint a valóság, és biztosan mondható, hogy Kispest, ha a két nagy gócpontot, a KöKi-t és a kerülethez nem tartozó Határ utat figyelmen kívül hagyjuk, akkor biztonságosabb és élhetőbb, mint más területek a fővárosban – hangsúlyozta az alpolgármester, és kérte valamennyiünk aktív közreműködését ebben a munkában.
A program zárásaként Szilas Kincső önkormányzati képviselő, a Közművelődési, Köznevelési, Sport és Ifjúsági Bizottság (KKSIB) elnöke arról a megkezdett munkáról beszélt, amelynek végén kialakul majd egy általános Kispesti Ifjúsági Stratégia. A munka jól halad, már túl vannak négy, különböző szintű konzultáción, tapasztalatcserén. Ezeken rengeteg tapasztalatot, problémát, megoldási javaslatot gyűjtöttek már össze. Ezek összegzése után elkészül majd egy kérdőív a fiatalok részére. Az ifjúsági stratégia fontos része lesz többek között a Kispesti Ijfúsági Önkormányzat (KIFÖ) megújítása, aktivitásának növelése, a közélet iránt érdeklődő fiatok edukációja, felkészítése, a korosztály megszólításának új formáinak megtalálása, illetve egy ifjúsági közösségi tér megteremtése – összegezte a legfontosabbakat Szilas Kincső.
