Olasz barokk furulyamuzsika

A Vasárnapi Térzenék a Wekerlén sorozat keretében olasz barokk furulyamuzsikát hallgathat a közönség 2015. június 28-án 16 órától a Kós Károly téri zenepavilonban.

Műsor:
1. Alessandro Scarlatti: G-dúr sinfonia
2. Benedetto Marcello: g-moll szonáta Op. 2. No. 3. (Adagio, Presto tételek)
3. Paolo Benedetto Bellinzani: g-moll szonáta Op. 3. No. 4. (Adagio, Allegro tételek)
4. Francesco Mancini: d-moll szonáta (Amoroso, Allegro tételek)
5. Giuseppe Sammartini: G-dúr szonáta Op. 2. No.4. (Andante, Allegro, Affettuoso, Allegro assai)
6. Antonio Vivaldi: g moll szonáta (eredetileg e-moll) (Preludio-Andante, Capriccio-Allegro, Giga-Allegro, Gavotta-Presto) 

Előadók:
Sáska Gábor – barokk szoprán és altfurulya
Gelencsér Gábor gordonka continuo és
Tódy Ilona Éva - csembaló

Alessandro Scarlatti (1660-1725) Carissimi növendéke volt Rómában. Első operájának sikere nyomán Krisztina svéd királynő római udvari karmestere lett 1670-1683-ig, ezután egy évig templomi karnagy, majd 1684-től első udvari karmester Nápolyban. 1706-ban Corellivel együtt az Árkádiai Akadémia tagja lett, majd Ottoboni bíborost szolgálta. Élete végéig többször is újra költözködött Róma és Nápoly között. 114 operát és több mint 800 kantátát írt. Ebből 11 kantátájában szerepel egy vagy két furulya. Kamarazenei művei közül két kvartettben szerepel furulya. Fia Domenico, korának egyik leghíresebb billentyűse és kiváló zeneszerzője volt. A műsorban elhangzó zenemű több különböző tempójú rövid tételből áll. A címben szereplő sinfonia elnevezés szószerinti fordításban együtthangzást jelent.
Benedetto Marcello (1686-1739) velencei nemes volt, a negyvenek tanácsának tagja. Jogi tanulmányai mellett zeneszerzést is tanult. Nagyon termékeny zeneszerző volt, számos világi és egyházi, vokális és hangszeres művet komponált. Az Op. 2. sorozatú 12 furulyaszonátáját 1712-ben adták ki Velencében.
Paolo Benedetto Bellinzani 1690 körül született Mantovában. Zeneszerzői tevékenysége mellett Ő felszentelt pap volt. 1715. szeptember 15.-én megválasztották az udinei székesegyház zenei igazgatójává. 1724-1727 között a pesaroi székesegyházban tevékenykedett hasonló beosztásban. 1727- től a bolognai Accademia Filharmonica kinevezett zeneszerzője volt. 1730-1734-ig az urbinoi székesegyház zeneigazgatója, majd a fainoi székesegyházban működött 1735 májusáig. Egy körülbelül két éves szakaszt követően Bellinzani zeneigazgatói állást vállalt Orvietában a Recanati székesegyházban, amit 1737.től egészen haláláig, 1757. február 25.-ig megtartott. Bellinzani főleg egyházi zenéket írt. Kompozícióit jól ismerték Itália szerte. Hangszeres világi zenéi közül megemlíthető a két hegedűre és continuóra írt 12 triószonátája, valamint az Op. 3-as sorozatban szereplő 12 furulyaszonáta, amit Velencében adtak ki.
Francesco Mancini (1672-1737) nápolyi orgonista, udvari karmester és operaszerző. Egész életét Nápolyban töltötte Fő művei patetikus stílusú, érdekesen hangszerelt operái. Scarlatti árnyékában kissé elfeledett szertő, pedig ellenpont-technikája kivételes, furulyaszonátái pedig a legjobbak közé tartoznak. 21 operát, 200kantátát, 5 oratóriumot és liturgikus darabokat írt Nápoly számára. Hangszeres művei mindössze két csembaló toccata és furulyadarabok. A 12 furulyaszonátát 1724-ben adták ki Londonban.
Giuseppe Sammartini (1695-1750) a milánói komponista és karmester, Giovanni Battista Sammartini (1700-1775) testvére. Giuseppe a leghíresebb Londonban működő olasz oboista, Handel és Bononcini operazenekaraiban is játszott. A korszak legünnepeltebb fúvós virtuóza volt. Játékát Joachim Quantz is méltatta. 1736-ban a walesi herceg családjának zenetanára lett. Főleg szonátákat és concertókat komponált. Furulyára több szóló és duószonátát írt continuo kísérettel, valamint közkedvelt darabja a szopránfurulyára írt F-dúr concerto.
Antonio Vivaldi (1678-1741) Velencében született és itt szentelték pappá 1703-ban. Vörösesszőke haj miatt „il prete rosso"-nak, vörös papnak nevezték. 1703-1740 között a velencei Ospedale della Pieta árvaház hegedűtanára és zenekarvezetője volt. Közben világi uraságokat is szolgált, járt Amszterdamban, Bécsben és Prágában is. Közel száz operát írt, ezeknek körülbelül negyedrésze maradt csak fenn. Hegedűversenyeivel új stílust teremtett a concerto történetében. Művei korán eljutottak Németországba. Bachra is hatást gyakorolt, aki több concertóját is átírta orgonára. Több versenyművét is játsszák furulyán, amik a furulyairodalom jelentős darabjai is egyben. A műsorban elhangzó szonáta átirat, eredetileg hegedűre készült.

A műsor háziasszonya: Szebenyi Marianna